Nagyon lehűlt a levegő, 16 fokra, szemerkélő esővel, gazdi kiválónak ítélte meg ahhoz, hogy első hosszabb bringázásunkat elkövessük. Athos volt az úttörő, ő minden reggel elkísérte gazdit a szomszéd faluba és vissza, de ez már 15 éve történt. Szóval nekiindultunk az összesen 10 km-es útnak. Kedvenc jármódom az ügetés, néha vágtázom. Odafelé kétszer pihenőt tartottunk, és a végállomáson is pihentettem izmaimat 10 percig. Kipróbáltam a pórázon követést ott, ahol kicsit több ember sétált az úton, de többségében szabadon ügettem. Cseppet sem fáradtam el, de mégis megálltunk vissszafelé is kétszer, a végén pedig leszaladtunk a stéghez is inni. Otthon jött a reggeli, aztán már aludtam is:-) Gazdi nagyon megdicsért, azt mondta, erre születtem, jól bírom az egyenletes hosszú ügetést, így aztán megyünk máskor is, hurrá, alig várom:-)))
 |
| pihenő a dombtetőn |
 |
| a réten is megálltunk |
 |
| persze egy kis ismerkedés is bele fért |
 |
| végállomás Akaliban |
 |
| ...és már az otthoni stégnél vagyunk |
 |
| nézelődöm |
 |
| szomjas, nagyon szomjas:-))) |
 |
| te is kérsz gazdi? |
 |
| bringázás után |
 |
| félálomban |
1 megjegyzés:
Hú az a lefetyelős kép nagyon jó lett!!!
Megjegyzés küldése