Utolsó látogatás a dokinál

Köszönöm a biztató sorokat Parádról Marikának, Lacinak és a többi Morcosnak:-) Nagyon jól esik!
Bizony már 20 napja orvosi kezelés és gazdi gyógyítgatás alatt állok, de dokihoz már talán nem kell mennem, mert azt mondta, szépen gyógyulok, őrá már nincs szükség. Ez jó hír, mert a reggeli sétámat mindig ott kellett befejezni, hát nem volt valami kellemes:-(
Már csak kenni (hogy ez milyen illatos, (kizárt dolog, hogy ne vegyenek észre az erdőben a vadak, amikor megpróbálom megközelíteni őket:-)és lámpázni kell, amíg teljesen összeforr a rés az oldalamon, no persze a trikót viselni, felügyelettel éjszakázni:-(
Barátok még mindig nem és labda stb. játék, suli szintén nem, de remélem húsvét után már lassan visszatérhetek a normál kutyaéletembe:-)
Egyébként nagyon jó kedvem van, de bizony sokat unatkozom, mivel egy kis futás után mindig leállít gazdi, nehogy elölről kelljen kezdeni a kinyílt sebbel a tortúrát. Nem akarjuk, sem ő sem én!

ilyenkor már előre hallom: lassabban, mert kinyílik a sebed!