Reggeli sétánk után csapódott hozzánk ez a kutya, bejött a kertbe is. Nem bántottam, bár nem néztem jó szemmel, hogy gazdi neki is adott reggelit. Amikor pedig a labdámat is elvette inkább kívántam kívülre, mint idebentre. Ahogy a gazdi kiállt utána a kocsival, már ki is surrant. Hát nem szomorkodtam utána, de gazdi igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése